Glossary entry (derived from question below)
English term or phrase:
combining form
Hungarian translation:
szóképző elem (szóösszetételekben)
Added to glossary by
Ildiko Santana
Feb 21, 2012 00:39
12 yrs ago
English term
combining form
English to Hungarian
Science
Linguistics
Annyit tudtam kideríteni, hogy ez feltehetően egy olyan gyűjtőfogalom, ami olyan idegen (latin vagy görög) szavakat takar, amiket csak szóösszetételekben használunk, pl. elektro-, geo-, auto-, -ológia.
Azt szeretném tudni, hogy létezik-e erre valami bevett nyelvészeti szakkifejezés, vagy ha nem, akkor mi lenne a legfrappánsabb fordítás.
Egyébként egy listában szerepel, amiben szófajok és egyéb nyelvtani alapelemek vannak felsorolva (noun, verb, adjective, prefix, suffix stb.), és ez a kifejezés az egyik a listában.
Köszönöm!
Azt szeretném tudni, hogy létezik-e erre valami bevett nyelvészeti szakkifejezés, vagy ha nem, akkor mi lenne a legfrappánsabb fordítás.
Egyébként egy listában szerepel, amiben szófajok és egyéb nyelvtani alapelemek vannak felsorolva (noun, verb, adjective, prefix, suffix stb.), és ez a kifejezés az egyik a listában.
Köszönöm!
Proposed translations
(Hungarian)
Change log
Mar 9, 2012 19:08: Ildiko Santana Created KOG entry
Proposed translations
7 hrs
Selected
szóképző elem (szóösszetételekben)
Szerintem ezt ennél tömörebben nem lehet megfogalmazni. A szóösszetételek szóképző eleme lehet kezdőelem vagy záróelem. Fontos ismérve, hogy önmagában nem állhat.
combining form
n.
A modified form of an independent word that occurs only in combination with words, affixes, or other combining forms to form compounds or derivatives, as electro- (from electric) in electromagnet or geo- (from Greek ge-, from g "earth") in geochemistry.
http://www.thefreedictionary.com/combining form
A kapcsoló tényező az indoeurópai versben egyesíti a mondattanilag egymás mellett álló szavakat, amelyek mondattani kapcsolatban nem állnak, vagy abban állnak, a hangsúlyos szavakat és a klitikumokat, a szóösszetétel komponenseit, a gyököt vagy a tövet és a szóképző elemeket, a gyököt vagy a tövet és a végződéseket.
http://epa.oszk.hu/00100/00188/00022/125208.htm
görög kezdőelemek (bio-, hepato-, cardio-, stb.) és záróelemek (-uria, -cardia, -opsis, stb.) szóösszetételekben a 19-2o oldalon:
http://www.docstoc.com/docs/80654385/LATLEV07
combining form
n.
A modified form of an independent word that occurs only in combination with words, affixes, or other combining forms to form compounds or derivatives, as electro- (from electric) in electromagnet or geo- (from Greek ge-, from g "earth") in geochemistry.
http://www.thefreedictionary.com/combining form
A kapcsoló tényező az indoeurópai versben egyesíti a mondattanilag egymás mellett álló szavakat, amelyek mondattani kapcsolatban nem állnak, vagy abban állnak, a hangsúlyos szavakat és a klitikumokat, a szóösszetétel komponenseit, a gyököt vagy a tövet és a szóképző elemeket, a gyököt vagy a tövet és a végződéseket.
http://epa.oszk.hu/00100/00188/00022/125208.htm
görög kezdőelemek (bio-, hepato-, cardio-, stb.) és záróelemek (-uria, -cardia, -opsis, stb.) szóösszetételekben a 19-2o oldalon:
http://www.docstoc.com/docs/80654385/LATLEV07
Peer comment(s):
disagree |
Péter Tófalvi
: Képzők is, tehát részei a toldalékoknak, vagyis az én válaszom helyes. Önmagában a képző (szuffixum) azért nem jó, mert azt csak a szavak végére tesszük, de a kérdés a szavak elejére ragasztott toldalékokról is szól. Toldalék = mindkét elem.
2 hrs
|
Nem toldalék. Funkcióval bíró speciális előtag (prefix) / utótag (suffix).
|
|
agree |
Judith Kiraly
: Egyetértek a magyarázattal.
7 hrs
|
Köszönöm!
|
|
agree |
Peter Boskovitz
9 hrs
|
Köszönöm!
|
|
disagree |
Gusztáv Jánvári
: Egy dolog szól ellene, hogy kifejezetten idegen (görög/latin) eredetű tagokra vonatkozik a kérdés // Nem akarom felülbírálni a kérdező kérdését, feltehetően ő tudja a legjobban, mit akart kérdezni, abban pedig hangsúlyosan szerepel az idegen eredet.
10 hrs
|
Erre sem az angol definíció, sem a magyar nem tér ki. A kérdező megemlítette ugyan, de az idegen eredetre utalás nem szerves része a kérdéses "combining form" kifejezésnek. Az értelmezéshez hozzátehetjük, de a kifejezés fordításába nem kell beleerőltetni.
|
|
neutral |
hollowman2
: Magyarázat nélkül nem ajánlom. Helyette az alábbit javaslom: idegen eredetű toldalék
21 hrs
|
4 KudoZ points awarded for this answer.
Comment: "Kedves Ildikó, köszönöm a javaslatot, ezt választom."
+1
6 hrs
idegen (összetételi) elő- és utótagok
Az Osiris így nevezi meg. Sajnos ez a kiadvány nem szentel neki külön fejezetet, így a tárgymutatóból lehet kihalászni, és megnézni, hogyan használja. Az összetételi szó utal rá (bár nem mindig biggyesztik oda), hogy az ilyen elő- és utótagok összetételek részei, önállóan (többnyire) nem használjuk őket (ld. video, inter, centrikus, gráfia stb.)
Peer comment(s):
agree |
Szabolcs Király
16 mins
|
disagree |
Péter Tófalvi
: Az Osiris egy alternatív munka, még akkor is, ha szerkesztői profi nyelvészek.
3 hrs
|
neutral |
Ildiko Santana
: Szerintem ez nem elég pontos, épp a "combining" rész hiányzik. A szóképző elem szóösszetétel képzésében funkciót betöltő speciális előtag (prefix) / utótag (suffix).
10 hrs
|
A combiningra szerintem az összetételi a válasz; összetételi tag, vagyis valamivel kombinálni kell.
|
|
agree |
hollowman2
: Lényegében jó megoldás, de összefoglalva talán még jobb: idegen eredetű toldalék
23 hrs
|
7 hrs
idegen önállótlan elő- és utótagok
Értelemszerűen.
Peer comment(s):
neutral |
Péter Tófalvi
: Ez kollokviális megnevezés, magyarázat. Ezeknek van hivatalos neve a nyelvtankönyvekben: toldalékok.
2 hrs
|
Egyetértek.
|
|
neutral |
Ildiko Santana
: Szerintem ez az értelmezés nem elég pontos, épp a "combining" rész hiányzik. A szóképző elem szóösszetétel képzésében funkciót betöltő speciális előtag (prefix) / utótag (suffix).
8 hrs
|
Egyetértek.
|
+1
10 hrs
szóelem(ként), szóelem formájú alak
A felsorolásból (noun, verb, adjective, prefix, suffix stb.) szerintem az következik, hogy szófajokról van szó (pl. hogy mit jelent egy szó igeKÉNT, főnévKÉNT, melléknévKÉNT, szóelemKÉNT). A szóelem formájú alak (combining form) egyaránt lehet külön szó értékkel rendelkező (mint angolul a counter-) és lehet külön szóérték nélküli (mint a magyar -csök a bikacsök szóban), tehát NEMCSAK IDENGEN LEHET.
Például:
Counter
fönévként (noun): pult, számláló stb.
szóelemként (combining form): szembenálló, kiegészítő
Lásd:
http://www.thefreedictionary.com/counter-
--------------------------------------------------
Note added at 10 hrs (2012-02-21 11:13:43 GMT)
--------------------------------------------------
Szóval bár a „counter-” prefix, az „-ology” suffix, mégis mindkettő „combining form”, tehát a gyűjtőszót keressük az elő- és az utógagra, és ez szerintem a „szóelem”. Ha a „combining form” TÉNYLEG csak az egybeírandó szóelemeket jelenti, akkor a megoldás „szó érték nélküli szóelem”.
Például:
Counter
fönévként (noun): pult, számláló stb.
szóelemként (combining form): szembenálló, kiegészítő
Lásd:
http://www.thefreedictionary.com/counter-
--------------------------------------------------
Note added at 10 hrs (2012-02-21 11:13:43 GMT)
--------------------------------------------------
Szóval bár a „counter-” prefix, az „-ology” suffix, mégis mindkettő „combining form”, tehát a gyűjtőszót keressük az elő- és az utógagra, és ez szerintem a „szóelem”. Ha a „combining form” TÉNYLEG csak az egybeírandó szóelemeket jelenti, akkor a megoldás „szó érték nélküli szóelem”.
Peer comment(s):
agree |
Judith Kiraly
: Nagyon igaz, hogy nem csak idegen lehet. Tetszik a szó érték nélküli szóelem.
5 hrs
|
neutral |
Ildiko Santana
: Szerintem a "szóelem" mást is jelenthet, így itt nem elég pontos, épp a "combining" rész hiányzik. A "szóképző elem" szóösszetétel képzésében funkciót betöltő speciális előtag (prefix) / utótag (suffix).
6 hrs
|
neutral |
hollowman2
: Nem rossz a megközelítés, de megoldásnak - magyarázat nélkül - kevés. Helyette az alábbit javaslom: idegen eredetű toldalék idegen eredetű toldalék
19 hrs
|
26 mins
toldalék
prefix: előképző
suffix: utóképző
stb.
--------------------------------------------------
Note added at 10 óra (2012-02-21 10:45:29 GMT)
--------------------------------------------------
Az ellenvetésekkel kapcsolatban:
A két kolléga nagy tévedésben van.
A kérdésben feltett elemek prefixumok és szuffixumok, vagyis a toldalékok közé tartoznak, elő- és utóképzők.
--------------------------------------------------
Note added at 10 óra (2012-02-21 11:16:48 GMT)
--------------------------------------------------
Beteszem ide a Wikipédia szócikket, ha már nem kattintunk rá valamiért:
"A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó szórész, morféma. Közvetlen környezete a szótő; a tőmorfémák legnagyobb részéhez bármilyen esetben, egy kisebb részéhez csak korlátozottan, egy harmadik csoportjához pedig sohasem járulhatnak toldalékok.
A toldalékok részben helyzetük, részben szerepük szerint csoportosíthatók. A szótőhöz viszonyított helyük szerint lehetnek:
szuffixumok, ha a szótő mögé kerülnek (pl. erdő.ben);
prefixumok, ha a szótő elé kerülnek (pl. meg.eszik);
infixumok, ha beékelődnek a szótőbe (ez a magyartól teljesen idegen);
cirkumfixumok, ha körülveszik a szótövet (pl. leg.jo.bb)
A magyar nyelv toldalékainak többsége szuffixum: ez agglutináló jellegéből fakad. A prefixumok ritkábban fordulnak elő, de például az igekötők ebbe a csoportba tartoznak. Csoportjuk inkább az indoeurópai nyelvekre jellemző, például német be.kommen, ge.arbeitet. Az infixumok, ugyan a magyarból teljesen hiányzonak, az ausztronéziai és ausztroázsiai nyelvekben gyakoriak.
A magyar nyelv szuffixumai változatos feladatokat láthatnak el, így funkciójuk szerint három alcsoportba sorolhatók:
a képző megváltoztathatja szótári szó jelentését, rendszerint új szavakat hoz létre, és szófajváltást is eredményezhet: ég.i, bot.o.z. Egy szótőhöz több is járulhat.
a jel valamilyen viszonyjelentéssel (többek közt mód, idő, hasonlítás, többség, birtoklás) módosítja a fogalmi jelentést, gyakran további jelek vagy ragok felvételét kívánja: fiú.é (birtokjel), mosakod.t.unk (múlt idő jele);
a rag a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés sajátos jelentésmozzanatával gazdagítva kijelöli az őt viselő szó mondatbeli szerepét, névszó esetén kijelöli annak nyelvtani esetét, és egyúttal lezárja a szóalak hangtestét a további szuffixumfelvétel elől: kert.ek.ben (inessivus), ás.t.ak (többes szám harmadik személy ragja).
A szótő és a képző a szótári szavak létrehozásában játszik szerepet, a jel és a rag ellenben a mondatok felépítésben nélkülözhetetlen. Ezért az előbbi morfémák lexikológiai természetű, míg az utóbbiak grammatikai szerepű szóelemeknek is tekinthetők."
--------------------------------------------------
Note added at 11 óra (2012-02-21 11:50:18 GMT)
--------------------------------------------------
Nos, ha valaki figyelmesen elolvasta a fenti szöveget, akkor talál benne egy varázsszót: agglutináló. Magyarul: tapasztó, ragasztó.
A magyar nyelv a legtöbbször ilyen: majdnem mindig a szótő végéhez ragasztjuk hozzá a toldalékokat, szemben pl. az angollal, amelynél ugyanazt a problémát különálló, a szó elé helyezett szavacskákkal (elöljárókkal, prepozíciókkal) oldják meg.
Emiatt ami nálunk rag (mondjuk helyhatározó rag), az az angolban elöljáró: a házBAN - IN the house
A feltett kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a felsorolt angol prefixumok a magyarban képzőkre fordítódnak le - amelyeket mi, magyarok, a szótő végéhez tapasztunk -, de mivel neologizmusokról (idegen nyelvekből kölcsönvett szavakról, vagy pre- ill. szuffixumokról) van szó (!) a magyarban kerülhetnek a szótő elejére és végére is.
Szerintem emiatt okoz gondot ennek a kérdésnek a helyes megválaszolása egyes nagyra becsült kollégáknak is.
--------------------------------------------------
Note added at 16 óra (2012-02-21 16:42:51 GMT)
--------------------------------------------------
No, akkor beírom ide a VÉGLEGES válaszom:
A magyar nyelvtanban nincs értelme ennek az elemzésnek, mert ezek egységes kifejezések. Filozófia, geológia, teokrácia, anatómia stb. ezek a magyar egységes kölcsönszavak (kicsit a kiejtésünkhöz igazítva).
Ha ilyen jellegű angol nyelvészeti elemzést akarunk lefordítani, akkor a toldalékok a helyes, esetleg pontosítva, hogy szuffixumról vagy prefixumról van szó.
--------------------------------------------------
Note added at 16 óra (2012-02-21 16:43:42 GMT)
--------------------------------------------------
...ezek a magyarban...
suffix: utóképző
stb.
--------------------------------------------------
Note added at 10 óra (2012-02-21 10:45:29 GMT)
--------------------------------------------------
Az ellenvetésekkel kapcsolatban:
A két kolléga nagy tévedésben van.
A kérdésben feltett elemek prefixumok és szuffixumok, vagyis a toldalékok közé tartoznak, elő- és utóképzők.
--------------------------------------------------
Note added at 10 óra (2012-02-21 11:16:48 GMT)
--------------------------------------------------
Beteszem ide a Wikipédia szócikket, ha már nem kattintunk rá valamiért:
"A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó szórész, morféma. Közvetlen környezete a szótő; a tőmorfémák legnagyobb részéhez bármilyen esetben, egy kisebb részéhez csak korlátozottan, egy harmadik csoportjához pedig sohasem járulhatnak toldalékok.
A toldalékok részben helyzetük, részben szerepük szerint csoportosíthatók. A szótőhöz viszonyított helyük szerint lehetnek:
szuffixumok, ha a szótő mögé kerülnek (pl. erdő.ben);
prefixumok, ha a szótő elé kerülnek (pl. meg.eszik);
infixumok, ha beékelődnek a szótőbe (ez a magyartól teljesen idegen);
cirkumfixumok, ha körülveszik a szótövet (pl. leg.jo.bb)
A magyar nyelv toldalékainak többsége szuffixum: ez agglutináló jellegéből fakad. A prefixumok ritkábban fordulnak elő, de például az igekötők ebbe a csoportba tartoznak. Csoportjuk inkább az indoeurópai nyelvekre jellemző, például német be.kommen, ge.arbeitet. Az infixumok, ugyan a magyarból teljesen hiányzonak, az ausztronéziai és ausztroázsiai nyelvekben gyakoriak.
A magyar nyelv szuffixumai változatos feladatokat láthatnak el, így funkciójuk szerint három alcsoportba sorolhatók:
a képző megváltoztathatja szótári szó jelentését, rendszerint új szavakat hoz létre, és szófajváltást is eredményezhet: ég.i, bot.o.z. Egy szótőhöz több is járulhat.
a jel valamilyen viszonyjelentéssel (többek közt mód, idő, hasonlítás, többség, birtoklás) módosítja a fogalmi jelentést, gyakran további jelek vagy ragok felvételét kívánja: fiú.é (birtokjel), mosakod.t.unk (múlt idő jele);
a rag a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés sajátos jelentésmozzanatával gazdagítva kijelöli az őt viselő szó mondatbeli szerepét, névszó esetén kijelöli annak nyelvtani esetét, és egyúttal lezárja a szóalak hangtestét a további szuffixumfelvétel elől: kert.ek.ben (inessivus), ás.t.ak (többes szám harmadik személy ragja).
A szótő és a képző a szótári szavak létrehozásában játszik szerepet, a jel és a rag ellenben a mondatok felépítésben nélkülözhetetlen. Ezért az előbbi morfémák lexikológiai természetű, míg az utóbbiak grammatikai szerepű szóelemeknek is tekinthetők."
--------------------------------------------------
Note added at 11 óra (2012-02-21 11:50:18 GMT)
--------------------------------------------------
Nos, ha valaki figyelmesen elolvasta a fenti szöveget, akkor talál benne egy varázsszót: agglutináló. Magyarul: tapasztó, ragasztó.
A magyar nyelv a legtöbbször ilyen: majdnem mindig a szótő végéhez ragasztjuk hozzá a toldalékokat, szemben pl. az angollal, amelynél ugyanazt a problémát különálló, a szó elé helyezett szavacskákkal (elöljárókkal, prepozíciókkal) oldják meg.
Emiatt ami nálunk rag (mondjuk helyhatározó rag), az az angolban elöljáró: a házBAN - IN the house
A feltett kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a felsorolt angol prefixumok a magyarban képzőkre fordítódnak le - amelyeket mi, magyarok, a szótő végéhez tapasztunk -, de mivel neologizmusokról (idegen nyelvekből kölcsönvett szavakról, vagy pre- ill. szuffixumokról) van szó (!) a magyarban kerülhetnek a szótő elejére és végére is.
Szerintem emiatt okoz gondot ennek a kérdésnek a helyes megválaszolása egyes nagyra becsült kollégáknak is.
--------------------------------------------------
Note added at 16 óra (2012-02-21 16:42:51 GMT)
--------------------------------------------------
No, akkor beírom ide a VÉGLEGES válaszom:
A magyar nyelvtanban nincs értelme ennek az elemzésnek, mert ezek egységes kifejezések. Filozófia, geológia, teokrácia, anatómia stb. ezek a magyar egységes kölcsönszavak (kicsit a kiejtésünkhöz igazítva).
Ha ilyen jellegű angol nyelvészeti elemzést akarunk lefordítani, akkor a toldalékok a helyes, esetleg pontosítva, hogy szuffixumról vagy prefixumról van szó.
--------------------------------------------------
Note added at 16 óra (2012-02-21 16:43:42 GMT)
--------------------------------------------------
...ezek a magyarban...
Reference:
Peer comment(s):
disagree |
Gusztáv Jánvári
: A toldalék, ahogy a hivatkozott cikk is elmondja, a jel, a rag és a képző, plusz az igével egybeírt igekötő (mint prefixum). Az idegen előtagok (pl. auto, intra) nem toldalékok, és szerintem a kérdés ezeknek a neve.
5 hrs
|
A toldalék egy gyűjtőfogalom, sok mindent magába foglal, épp ezért nem tévedhettem én itt.
|
|
disagree |
Krisztina Lelik
: nem
6 hrs
|
A toldalék egy gyűjtőfogalom, sok mindent magába foglal, épp ezért nem tévedhettem én itt.
|
|
agree |
Balázs Sudár
: Teljesen meglepő módon egy ehhez nagyon értő ember (nyelvészprofesszor) szerint is az. Pedig azt hittem, hogy tévedsz...
10 hrs
|
agree |
hollowman2
: idegen eredetű toldalék - (Gratulálok, hamar rátapintottál a lényegre...)
1 day 4 hrs
|
1 day 10 hrs
idegen szóösszetétel
Elolvastam a vitát, de már az angol "combining forms" kifejezés meghatározása is hiányzott, pedig a Wikin angolul világosan ott van: "Classical compounds (also known as neoclassical compounds, and combining forms) are compound words composed from Latin or Ancient Greek root words", http://en.wikipedia.org/wiki/Classical_compound.
Ez azt jelenti, h. KIZÁRÓLAG olyan LEXÉMÁKRÓL beszélünk, amelynek az elő- és az utótagja is klasszikus (görög vagy latin) eredetű, vagyis a listában nem az elő- illetve utótag meghatározását kell megadni.
Az Osiris nagyon szépen leírja a 286-288. oldalon az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Ez azt jelenti, h. KIZÁRÓLAG olyan LEXÉMÁKRÓL beszélünk, amelynek az elő- és az utótagja is klasszikus (görög vagy latin) eredetű, vagyis a listában nem az elő- illetve utótag meghatározását kell megadni.
Az Osiris nagyon szépen leírja a 286-288. oldalon az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Peer comment(s):
neutral |
hollowman2
: Szerintem meg nem "KIZÁRÓLAG olyan LEXÉMÁKRÓL beszélünk, amelynek az elő- és az utótagja is klasszikus (görög vagy latin) eredetű, vagyis a listában nem az elő- illetve utótag meghatározását kell megadni." .
13 hrs
|
Hanem?
|
Discussion
"A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó szórész, morféma. Közvetlen környezete a szótő"
Mi a szótő az ilyen elemet tartalmazó szavakban? Már korábban írtam pár példát, de választ nem kaptam. Amíg ez nem világos, addig csak ködösítés minden.
A helyzet az, hogy van egy idegen eredetű szavunk - legyen ez most a "biológia" -, amelyben analógiás alapon (pl. "geológia") a beszélők felfedeztek valamiféle összetettszó-jelleget (bio+lógia), és az elemeket elkezdték más szavakhoz is passzítani (bioital, teleház). Idáig még oké, itt lehet rá mondani, hogy a "bio" itt prefixum, hiszen nincs önálló alakja, a bővített szótő az "ital", de mi a helyzet a "biológiával"? A "lógia" szintén nem szótő - hát akkor toldalék, más nem lehet.
És itt jön ismét az, hogy lehet-e két toldalékból egy önálló szót alkotni? Per def., nem, tehát a biológia, televízió, magnetofon, automata stb. nem toldalékokból épül fel, hanem olyan egyszerű szó, amelyet összetettnek érzünk. Illetve egy huszáros lépéssel lehetne azt mondani, hogy van egy alakváltó magyar "logosz" főnevünk (-lógia, logika stb. alakokkal, lásd kő-köves, szél-szellő), de, Péter, nem írtad, hogy erre gondoltál volna.
Vagyis a combining form sok minden lehet, de biztosan nem toldalék.
Ezek szóösszetételek, amelyekben két főnevet úgy kombinálunk, hogy az első módosul, és megkülönböztető (melléknévi) szerepe van. (Mert pl. mondhatnók azt is, hogy etnografikus zene, ingatlanos biznsz, biológiai tojás, populáris zene stb.)
Lényegében tehát, rossz a kérdés, mert a kérdező által felsorolt elemek számunkra sima szótagok, de ha nyelvészeti (etimológiai) szempontból nézzük a dolgokat, akkor a szóalkotó nyelv (angol, francia, német stb.) szempontjából ezek toldalékok (szuffixumok és prefixumok).
A geológia esetében honna tudjuk, hogy melyik a szótő és melyik a toldalék? Onnan, hogy a toldalék a "Melyik?', "Milyen?" kérdésre adja meg a választ.
Milyen logosz (tudomány)? Geo-logosz.
geosz+logosz = földtudomány
Itt valóban két főnév alkot egy új, összetett szót, de mi most az angol és magyar nyelvekről beszélünk, ahol a "geo", mint már említettem suffix, illetve toldalék.
A "lógia" (mint a "logosz" latinizált formája) itt idegen nyelvből átvett szótőként tekinthető. Több ilyen van: ethosz/etika, demokrácia, az általad is említett tele-vízió stb., de mi ezeket a szavakat már készen vettük át, tehát nincs is értelme ezek szerkezetét boncolgatni.
Mikor van értelme az elemzésnek? Ha pl. olyant látunk mint ultrakonzervatív, neoliberális, kriptokommunista, kvázi-demokratikus, teleportálás, stb. stb.
Ez ilyen egyszerű!
Tehát: mi a toldalék a "geo-, -ológia, geológia" alakok bármelyikében?
Gusztáv és hollowman2 megoldása tökéletesen mutatja a lényeget.
Szerintem arról van szó, amiről az Osiris: Helyesírás a 111–113. oldalon az „összetételi előtagként használt jelzők" címmel ír. Eszerint ezek olyan összetételek, amelyekben a főnév minőségjelzője összetételi alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos, pl. al-, ál-, alag- stb. Nemcsak idegen szavakat ad meg, és utótagról nem ír. Én nem ismerek rövidebb nyelvtani fogalmat rá.