A csapnak – függetlenül attól, hogy milyen anyagból készült – mindig van háza és forgórésze.
„A csap záróeleme hengeres, kúpos vagy gömb alakú alkatrész, melynek 90°-os elfordításával nyitható és zárható.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csap_(áramlástechnika)
„A kúpos csapnál a zárótest a házzal két csonkakúppalást felületen érintkezik. A csap elfordításakor a forgórész és a ház közötti szorítóerőnek nem szabad megváltoznia, …”
„A kúpos forgó elfordításához szükséges nyomaték … egyrészt a forgó és a ház közötti súrlódóerő
nyomatékából … áll.”
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/mus...

Maradjunk Anna Mária linkjénél (259. oldal, 5. ábra alatt).
„Die beiden gegeneinander reibenden Flächen bestehen dabei aus dem Hahngehäuse und dem Hahnreiber.”
Nos, ha elfogadjuk, hogy a Hahngehäuse a csapház, akkor a Hahnreiber nem lehet egyéb, mint az elfodítható záróelem/zárótest/forgórész/forgó, ahogy azt a sulinetes idézetekben olvashatjuk.

A „Reiber” feltehetően onnan ered, hogy a záróelemnek a tömítettség miatt súrlódnia kell a csapházban. A rugós előfesztés is azt a célt szolgálja, hogy a ház kúpfelületéhez szorítsa a zárótestet.
Laboratóriumi üvegcsapoknál a surlódás csökkentésére és tömítésre csapzsírt használnak, ahogy csiszolatos csatlakozásoknál is.

Nem meglepő ezek után, hogy a műszaki nyelv csapforgónak nevezi ezt a zárótestet, a csapház párjaként.
„A kúpos csapoknál … a zárást két kúpfelület érintkezése - a házé és a csapforgóé - hozza létre.”
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_...
„Csapforgó negyed fordulattal zár”
„Csapforgó nyílása hosszúkás”
http://eta.bibl.u-szeged.hu/2207/1/GÉPELEMEK.pdf